|
Könyvelés
|
Kettős könyvelés 1.6 © GalaSoft
|
|
A Könyvelés menükben a kontírozások, kontírozott számlák bevitelét, módosítását,
esetlegesen törlését végezhetjük. A kontírozás ebben a leírásban a könyvelés alapadata,
lényegében maga a kontírozott tartozik, követel adatsor a fejadatokkal, amit ezekben a
menükben vihetünk be az adatbázisba. A kontírozás tehát tartalmaz minden adatot a
főkönyvi számoktól a különféle kódokon, dátumokon keresztül az értékekig mindent, ami
például egy számlához tartozik. Mivel nem csak számlák kerülnek bevitelre, például
főkönyvi könyvelésnél, átvezetésnél, a kontírozás általánosabb fogalom mint a mondjuk
a számla.
Az egy kontírozáshoz tartozó adatokat a fejadatokat tartalmazó bejegyzés (fejtétel) fogja
össze, melyhez a tartozik, követel oldalakon bevitt forgalmi tételek tartoznak (főkönyvi
szám, érték, adóalap, költséghely, munkaszám), valamint típustól függően kapcsolódhat
hozzá partner adatokat tartalmazó tétel, illetve költségnemi bontás esetén bizonyos
forgalmi tételekhez költségnemi tételsor, illetve szintén a forgalmi tételekhez tétel
megjegyzés. A szóhasználatban hol kontírozást (pl. nyitó kontírozás), hol számlát
mondunk (pl. vevő számla), mindkettőnek van egy fej tétele és legalább egy tartozik és
egy követel tétele (utóbbinak pedig partner bejegyzése is). Ez a könyvelési alapegység,
ezt lehet bevinni, módosítani,..stb.
A Könyvelés főmenüben lévő menük a következők:
A könyvelési menükben mindig két lapot találunk, az első a tallózó, a másik az űrlap. A
tallózókban a kontírozásaink különböző nézeteit láthatjuk táblázatos formában, míg az
adatok rögzítése az űrlapon történik. A könyvelési adatoknak többféle nézete lehet e
programban, mégpedig:
- Fej adatok nézet, ahol egy kontírozás egy tétel,
- Tartozik-Követel tételek nézet, ahol forgalmi tételek találhatók a táblázat soraiban,
- Költségnemi bontások tételei nézet, ahol a bontások tételei jelennek meg.
Tallózók
A Bankszámla kivonat rögzítés és a Rögzítés kiválasztott naplóba két speciális
adatbeviteli lehetőség, ahol az Űrlapon korlátozva van a kiválasztható napló, amúgy
mindkettő tallózója a Fej adatok nézetnek felel meg, az utolsó, a Kontírozási sémák menü
pedig szintén egy sor, egy kontírozás nézetű. A három általános könyvelési menü (Fő-adatok
nézet, Tartozik-Követel tételek
nézet, Ktgnemi-bontások tételei nézet)
közül bármelyik tallózót is választjuk ki, átlépve az űrlap
nézetbe, ahol a számla, vagy kontírozás minden adata megjelenik, már tetszőleges naplót
lehet kiválasztani, függetlenül a tallózóban megjelenített sorokban lévő naplókétól, így
több helyen is rögzíthető ugyanolyan kontírozás egymással párhuzamosan, azaz a tallózó
nem korlátoz. 
Amikor könyvelési bevitel, módosítás, törlés végett megnyitjuk valamelyik menüt, akkor
először mindig egy tallózó lapon látjuk a kontírozások valamilyen nézetét. Ebben a
programban tehát folyamatosan láthatjuk, kereshetjük a kontírozásokat és itt
választhatjuk ki a módosítandó, törlendő tételt is. Természetesen nem kell itt hosszan
időzni, lehet rögtön átlépni az Űrlapra és rögzíteni. Az űrlapon először a tallózóból hozott
adatok látszanak, azaz amelyik során álltunk, az annak megfelelő számla adatai, de ez
nem korlátozza azt, hogy egy teljesen más naplót és időszakot választva készítsünk el egy
újabb bevitelt. Más szavakkal a tallózók csak egy lehetséges kiindulási pontot adnak az
adatbevitelhez. Például a tallózóban a nyitó időszak tételei között vagyunk, éppen azokat
szemléljük, de belépve az űrlapra úgy döntünk, hogy most egy házipénztár bevételt
rögzítünk, ami után pedig egy vevő tartozást, nos ennek semmi akadálya, ha az általános
Fő-adatok, Tartozik-Követel illetve a Költségnemi bontások tételek nézet menüben
vagyunk, mert a többi tulajdonképpen ezen menük szűkítése. Persze munkavégzéseink
során inkább az egynemű kontírozások sorozatát szokás végezni és a program ehhez
támogatást is ad, másrészt így gyorsabb is a munka.
Megjegyzés: Egy programon belül egyidőben akár mindegyik menüben rögzíthetünk,
azaz több kontírozással lehet egyszerre dolgozni, vagy akár ugyanazt a kontírozást
módosíthatjuk több menüben (aminek persze nem sok értelme van), akár a programot
még egy példányban elindítva szintén ugyanezt a kontírozást módosíthatjuk és még más
felhasználó, más gépen is megteheti ugyanezt. Nos nincs különbség ezek között, az
adatbázisban az utolsó beérkező adatsora marad meg, beviteleknél pedig a beérkezés
sorrendjében kapja meg a kontírozás az időszakon belüli tételsorszámot. A program
ilyenkor is mindenre figyel, például házipénztár kivétnél a rögzítéskor még volt elegendő
pénz, de a végrehajtáskor, amikor elmentjük a kontírozást az adatbázisba, már egy másik
számlán kivették, akkor erről jelzést kapunk és eldönthetjük mit is kellene tenni – nos ez
is csak egy példában előforduló eset.
Az oszlopok fejlécei felett lévő szűrő elemekben a táblázat összes oszlopára megadható
szűkítő előírás, így könnyen elérhető, hogy mindig a kívánt (amivel éppen foglalkozunk,
vagy amit keresünk) tételek legyenek láthatóak. Az e felett lévő, a táblázat fejrészében
található nyomógombok a következők:
|
Frissítés
|
Adatok frissítése / betöltése
|
Ctrl-O
|
|
Még
|
Következő adatrész behozatala
|
Ctrl-N
|
|
Mind
|
Az összes adat behozatala
|
Ctrl-A
|
|
Szűréstörlés
|
Szűrések eltávolítása (törlése)
|
Ctrl-Y
|
A Frissítés gombot egy szűrés beállítása, megadása után nyomjuk meg. Ekkor a program
az adatbázistól elkéri a beállításoknak megfelelő, az adott tallózó kulcsának megfelelő
sorrendben összeállított tételek közül az első lap rekordjait (alapesetben 256 darab, Kliens-konfig menüben (turnpage) állítható). A Még gombot megnyomva pedig a következő lap tételeit. Ismételt megnyomáskor pedig
mindig a rákövetkezőt. Ha már nincs több megfelelő tétel, akkor információt kapunk az
üzenetek ablakba például egy ilyen szöveg kíséretében: Minden megfelelő tétel
behozatalra került. 84 sor.
A Mind gomb megnyomására pedig a hátralévő összes tétel behozatalra kerül.
A Szűréstörlés gomb hatására az összes beállított szűrés eltávolításra kerül.
Két fontos ismérvet azonban nem szabad soha figyelmen kívül hagyni:
1.) ha a szűréseknek megfelelő tételek száma nagy az adatbázisban (mondjuk több
százezer), akkor a Mind gomb megnyomására ez a jelentős adatmennyiség az
adatbázisból, a leválogatás és rendezés után – általában a hálózaton keresztül – kerül
hozzánk, ahol a táblázatunkba (grid) betöltve újra rendezésre kerül, nos ekkor már több
másodperces várakozásra kell felkészülni, valamint
2.) mivel a tallózó táblázatában rendezett adatokat látunk és ezt a rendezettséget az
oszlop fejére való kattintással bármely tetszőleges oszlopra előírhatjuk, így a meglévő és
az újonnan behozott rekordok lehet, hogy nem a behozatali sorrendnek megfelelő
sorrendet mutatják, hanem az aktuális rendezettségnek megfelelőt. Azaz, ha
bizonylatszám sorrendet írtunk elő és a következő adag tételhalmazt behozzuk a Még,
vagy a Mind gombbal, akkor egyrészt a tételek frissülése után a grid címsorában láthatjuk
az aktuális sorok számát, másrészt a kibővült adatainkat ugyanúgy bizonylatszám
sorrendben láthatjuk, vagyis az új tételeket a régiekkel összefűzve láthatjuk.
Az oszlopok fejlécére való ismételt kattintással ez ellentétes rendezettséget írhatjuk elő,
tehát növekvő, vagy csökkenő sorrendet, valamint a program mindig figyelembe veszi az
előző rendezettséget is, tehát egy új oszlop fejlécének megfelelő sorrendnél az azonos
oszlopelemeken belüli sorrend az előző oszlop általi rendezettségnek felel meg, ami
sokszor nagyon hasznos.
Könyvelési típusok
A kontírozásokat, kontírozott számlákat a program mindig valamilyen könyvelési típusba
sorolja. Ez adatbevitelkor a megfelelő napló kiválasztásával már eldől, mert a naplók is
ezekbe a típusokba vannak sorolva. Ezek a típusok a következők:
|
kód
|
könyvelési típus
|
kontírozási időszak hónapkódja
|
|
N
|
nyitó
|
nyitó: 00 (évszám+00, pl.: 201100)
|
|
Z
|
záró
|
záró: 99 (évszám+99, pl.: 201199)
|
|
F
|
főkönyvi
|
forgalmi: 01,…, 12,…, 17
|
|
B
|
bank
|
forgalmi: 01,…, 12,…, 17
|
|
H
|
házipénztár
|
forgalmi: 01,…, 12,…, 17
|
|
P
|
pénztár
|
forgalmi: 01,…, 12,…, 17
|
|
S
|
szállító
|
forgalmi: 01,…, 12,…, 17
|
|
V
|
vevő
|
forgalmi: 01,…, 12,…, 17
|
|
X
|
vegyes
|
forgalmi: 01,…, 12,…, 17
|
Ezek közül a B, H, P, S, V, X folyószámla, vagy analitikus könyvelés, az F és az N, Z
főkönyvi könyvelés.
A következő típusokban H, N, Z költségnemi bontások nem lehetnek.
A főkönyvi típusú könyvelésben, ha a főkönyvi számla típusa vevő/szállító/áfa és ezekre
a főkönyvi számlákra könyvelünk (lásd.: Számlatükör), akkor fontos tudni, hogy nem
lesz hozzá analitika (pl. áfához adóalap, vevő/szállítóhoz partner bejegyzés).
Ezen könyvelési típusok közül mindegyiknél szoros kapcsolatban van a név és tartalom
között, mert a nyitó, illetve a záró rögzítés kontírozásai csak a nyitó, illetve a záró
időszakban lehetnek, a bank, pénztár, házipénztár, vevő, szállító esetében a kontírozásnak
tartalmaznia kell egy bank, pénztár, házipénztár, vevő, szállító főkönyvet, a főkönyvi
típus az évközbeni nem analitikus kontírozásokat tartalmazza, kivéve a vegyes
könyvelést, mert itt igazából nincs semmilyen megkötés, ez a típus a program
értelmezése szerint tényleg vegyes, ahol az ilyen kontírozások csak a nyitó, illetve a záró
időszakba nem kerülhetnek. Más szavakkal a vegyes könyvelés pontosan azt fogja
tartalmazni, amit az olvasó annak tart és ebbe a típusba sorol (mert ekkor feltehetőleg itt
helyezi el).
Nyitó - záró rögzítés
E könyvelési típusban a program automatikus átvezetései (lásd Átvezetés
paraméterezése) és az általunk megadott kontírozások lehetnek. Ezek a kontírozások a
nyitó/záró időszakban (kódja: 00 ill. 99) vannak, szerepe lényegében annyi, hogy az adott
évre vonatkozólag tartalmazza az induló/záró értékeket a főkönyveken. Nem analitikus
könyvelés és költségnemi bontásokat sem tartalmaz. Nyitó rögzítés csak N, záró rögzítés
csak Z típusú naplóban lehet (tehát legalább egy N, ill. Z típusú naplónak kell lennie a
Naplók törzsben.
Főkönyvi rögzítés
Tetszőleges kontírozás megadható, de nem analitikus könyvelés (partner kapcsolat és áfa
analitika nincs). Főkönyvi rögzítés csak F típusú naplóban lehet (tehát legalább egy F
típusú naplónak kell lennie a Naplók törzsben.
Bank rögzítés
E könyvelési típusban bank típusú főkönyvi számnak kell lennie a kontírozásban. Bank
rögzítés csak B típusú naplóban lehet (tehát legalább egy B típusú naplónak kell lennie a
Naplók törzsben.
Házipénztár rögzítés
Automatikusan képzett bevételi és kiadási házipénztár bizonylatszámok alatt vihetők be
az adatok. Itt csak a kontírozás egyik felét kell megadni, a másik oldalon mindig a
házipénztár napló főkönyvi száma van. Itt költségnemi bontások nem adhatók. Lehet
partner kapcsolat is, azaz utalásos számlát is kiegyenlíthet itt a vevő, vagy mi a
szállítónak. Plusz szolgáltatás, hogy partner esetén a tartozás/befizetés illetve a
követelés/kifizetés egyidejű kontírozását is megadhatjuk az árbevétel,költség,áfa,...
tételekkel együtt.
A program valuta házipénztárt is kezel, átlagár számításos módszerrel, melynél átlagárat
képez a kivétre, melynek képlete a következő: devizaszorzó = (sum(bevét.HUF) -
sum(kivét.HUF))/(sum(bevét.DEV) - sum(kivét.DEV))
A házipénztárnál szokásos negatívba nem mehet az egyenleg feltételen kívül, itt a van
még egy:
beszúrás és módosítás akkor lehetséges, ha utána már nincs kivétel. Házipénztár rögzítés
csak H típusú naplóban lehet (tehát legalább egy H típusú naplónak kell lennie a Naplók
törzsben.
Itt a naplóhoz tartozó főkönyvi (pénztár) számnak és a deviza kódnak kitöltöttnek kell
lennie, azaz a házipénztár vagy HUF, vagy valamilyen más pénznemű (valutapénztár).
Pénztár rögzítés
E könyvelési típusban pénztár típusú főkönyvi számnak kell lennie a kontírozásban.
Pénztár rögzítés csak P típusú naplóban lehet (tehát legalább egy P típusú naplónak kell
lennie a Naplók törzsben.
Vevő - Szállító rögzítés
E könyvelési típusokban partnert adatokat meg kell adni és vevő/szállító főkönyvi számot
kell érinteni a kontírozásban. Vevő rögzítés csak V, Szállító rögzítés csak S típusú
naplóban lehet (tehát legalább egy V, ill. S típusú naplónak kell lennie a Naplók törzsben.
Vegyes rögzítés
A vegyes rögzítést - mint könyvelési típust - mindenki a saját értelmezése szerint
használhatja, azaz olyan kontírozásokat helyezhet el benne, amit oda tartozónak vél. A
program értelmezésében e típus egyesíti a Vevő - Szállító rögzítést, Bank rögzítést,
Pénztár rögzítést és a Főkönyvi rögzítést, azaz szabadon használható benne tetszőleges
kontírozás. Itt is megadhatunk vevő, szállító, stb. számlákat, de partner, bank, pénztár
nélküli kontírozásokat is. Alapértelmezés szerint ebbe a könyvelési típusba kerülnek az
automatikus árfolyam nyereség/veszteség kontírozások, amit a program készít. Vegyes
rögzítés csak X típusú naplóban lehet (tehát legalább egy X típusú naplónak kell lennie a
Naplók törzsben.
Naplók
A naplók szerepe a kontírozások, kontírozott számlák csoportosítása, összefogása,
elkülönítése és más szolgáltatás is járhat velük. Napló létrehozásakor (lásd.: Naplók)
hozzárendelhető egy főkönyvi számla a Bank, Pénztár, Házipénztár, Vevő, Szállító
típusúaknál (B,P,H,V,S) és ekkor a program ellenőrzi, hogy pontosan a megadott számlát
használjuk-e. Ha deviza kódot is hozzárendelünk a naplóhoz, akkor a program csak ezt a
devizanemet engedi használni a napló rögzítésben, valamint ekkor beállítható az
átlagárfolyam számítás is, ekkor a kivétek a program által számított árfolyamon
történnek.
Az egyes könyvelési típusokban a program a kontírozás tartalmi részét is ellenőrzi, hogy
segítse (szabályozza) a munkát (pl. vevő rögzítésben kötelező vevő főkönyvi számot és
partnert is megadni), de a szükségesnél többet nem korlátoz, így szabad kontírozást
biztosít.
Űrlap
Ha bevitelt, módosítást, törlést szeretnénk végezni, akkor ezt az Űrlap lapon tehetjük
meg, tekintsünk meg most egy ilyen képet.
Látható, hogy felület felső részében a Fej adatok keretben az általános számla adatok
vannak felsorolva, míg alatta helyezkedik el a Partner adatok keretben a partnerrel
kapcsolatos adatsor, ami alatt a forgalmi adatsor keretben a szummák és a séma elemek,
majd alattuk a tartozik, követel tételek sorakoznak. Lényegében a tételek száma nincs
korlátozva (pontosabban egy kontírozásban maximum 15 111 darab T/K tétel lehet),
miként az egy időszakban lévő kontírozások száma sem (maximum 310 786 623 darab
kontírozás/időszak). Amikor nem vagyunk bevitel/módosítás módban, akkor semmilyen
adat nem módosítható, de szabadon mozoghatunk az egérrel, billentyűkkel, a tartozik és a
követel oldal tételein is, ahol egyenleget kérhetünk, vagy akár a költségnemi bontások is
megtekinthetőek (ha vannak a kontírozásban ilyenek).
Fej adatok
A fej adatokban rögzítéskor a napló lenyitható elemben tetszőleges naplót választhatunk
ki, míg a naplóhoz tartozó sorszámot a program automatikusan beállítja a megfelelőre, de
ez átírható a kívántra, tehát pontosítható, majd ezt követi az időszak lenyitható elem,
amelyben kiválaszthatjuk a megfelelő időszakot. Az időszakhoz tartozó tételsorszám már
nem állítható, hiszen bevitelkor majd az adatbázisban derül ki, ahol mindig a rákövetkező
értéket kapja, hogy ez pontosan mi lesz, módosításkor pedig a számlát azonosítja. Az
időszak választásnál pontosítani kell egy picikét, mert elvileg tetszőleges időszak
kiválasztható lenne, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ez inkább zavaró, mintsem hasznos
lehetőség, mert az időszakok zárolhatók és általában azokat érdemes módosíthatónak
beállítani, amiben vélhetőleg az év folyamán dolgozni szándékozunk, másrészt
ugyancsak egy beállítási lehetőség az Aktuális könyvelési év
menüben beállított
munkaév, ami szintén a könyvelési munka hibamentességét hivatott szolgálni. Tehát
elegendő a programnak csak az aktuális könyvelési év módosítható időszakait
kiválasztani engedni. Természetesen bármikor átállítható ez a munkaév tetszőleges
évszámra, amit meg behatárolhat, korlátozhat a programmanager jogosultságú
felhasználó, például a főkönyvelő megbízottja, az évek zárolásával.
|
Naplókód
|
|
|
Naplósorszám
|
6 jegyű, 1 millióig számokból álló kód a naplón és az éven belül.
|
|
Időszak
|
év és hónap (ééééhh alakú), az éééé00 a nyitó időszakot, az
éééé01,..,éééé12 a hónapokat, az éééé13,..,éééé17 a dátum szerint a
következő évbe átnyúló, de az éééé évhez tartozó időszakot, az
éééé99 pedig a záró időszakot jelöli.
|
|
Tételsorszám
|
6 jegyű, a program által generált sorszám az időszakon belül, 1
millióig számokból áll.
|
|
Állapot
|
szövegesen megjelenítve az állapot (pl.: átvezetve / párosítva).
|
|
Mód
|
a munkavégzésünk módja, azaz bevitel, módosítás, törlés.
|
|
Teljesítés
|
teljesítés dátuma. Mivel az áfa kimutatások az időszak alapján
történnek, a program figyeli a kitöltést és piros színnel jelzi, ha a
dátum nem esik a megadott időszakba.
|
|
Bizonylat
|
bizonylat dátuma, vagy kiállítás dátuma, vagy számla dátuma -
tetszőleges lehet.
|
|
Bizonylatszám
|
24 karakteres tetszőleges szöveg lehet, a bizonylat azonosító száma
- nem feltétlenül egyedi, bármit írhatunk ide, kivéve a program által
generált házipénztár Bizonylatszámmal megegyezőt. Hogy üresen
hagyható, vagy sem, ellenőrizendő az egyedisége, vagy sem az
paraméterezhető a Program paraméterek
menüben (bizonyszamell,
bizonyszamures).
|
|
Megjegyzés
|
52 karakteres tetszőleges szöveg a
bizonylathoz/számlához/kontírozáshoz rendelve.
|
|
Pénznem
|
a Deviza nevek és kamatláb törzsben szereplő pénznem kódja.
|
|
Árfolyam
|
szorzó, vagy árfolyam.
|
|
Jelölő
|
a Jelölők: üzem,bolt,téma... menüben leírt törzs egy tétele, a
számlákhoz rendelhető kód, ez is csoportosíthatja, elkülönítheti a
számlákat - szűrésekben alkalmazható.
|
Most egy kicsit részletezzük a Naplókód+Naplósorszám és az Időszak+Tételsorszám
témáját.
A program a kontírozásokat az Időszak+Tételsorszám kód alatt tartja nyilván, ezzel a
kóddal azonosítja, ahol a Tételsorszám időszakonként egy folyamatosan növekvő
sorszám a bevitelek sorrendjében, míg a Naplókód+Naplósorszám több kontírozást fog
össze, például egy bank naplóban egy bankszámla kivonat kontírozásai ugyanazon
Naplósorszámhoz tartoznak, ahol a Naplósorszám egy évenként folyamatosan növekvő
sorszám. Kérdés, hogy ez a két sorszámozás egyidejűleg folyamatosan növekvő-e? A
válasz az, hogy jól átgondolt adatbevitelnél igen, de mivel a program lehetőséget ad a
nem folyamatos adatrögzítésre, például később bevinni egy elmaradt kontírozást
(természetesen nem lezárt időszakba), így ellentmondó sorrend is kialakulhat, amire a
program figyelmeztet, hacsak ez a szolgáltatás nincs kikapcsolva. Nézzük ezt meg egy
táblázat segítségével:
|
időszak
|
tételsorszám
|
napló
|
naplósorszám
|
|
201104
|
000001
|
PEN2
|
000101
|
|
201104
|
000002
|
PEN2
|
000101
|
|
201104
|
000003
|
PEN2
|
000101
|
|
…
|
…
|
…
|
…
|
|
201104
|
000355
|
PEN2
|
000111
|
|
201105
|
000103
|
PEN2
|
000111
|
|
…
|
…
|
…
|
…
|
|
201104
|
000697
|
PEN2
|
000122
|
|
201104
|
000698
|
PEN2
|
000122
|
|
201105
|
000101
|
PEN2
|
000123
|
|
201105
|
000102
|
PEN2
|
000123
|
Látható, hogy az utólag bevitt PEN2+000111 napló alatti 201105+000103 kontírozás
felborítja a jó sorrendet, mert nagyobb Naplókód+Naplósorszám tartalmaz kisebb
Időszak+Tételsorszám –ot, mint például a PEN2+000122, ami itt látható, de nyilván ez
igaz a PEN2+000112 –re is.
Ha azt szeretnénk, hogy mindkét fontos sorrend alapján ugyanazt a kontírozás sorozatot
kapjuk eredményül, de mégsem folyamatosan, időrendi sorrendben visszük be a
kontírozásainkat, akkor a beviteleknél egy kicsit oda kell figyelni. Ha például egy
naplóban nem nagyon fontos elem a Naplókód+Naplósorszám alkalmazása, akkor
egyszerűen egy időszak összes kontírozása lehet egyetlen Naplósorszám alatt és a
következő időszakban képeztetünk csak új Naplósorszámot a programmal. Vagy, ha előre
tudjuk, hogy valahová majd később lehet csak bevinni a kontírozásokat, de addig is
haladni akarunk a rögzítéssel, akkor kihagyunk Naplósorszámot a későbbi felhasználás
számára. Itt tehát nem szakadásmentesen növekvő a sorszámozás, hanem csak növekvő,
annál is inkább, mert például törlés esetén is kimaradhatnak sorszámok. Kivétel a
házipénztár, mert a házipénztár bizonylatszámok már szakadásmentesek és szigorúan
növekvőek, ahol a későbbi törlés eredménye a törölt állapotú, megjeleníthető,
nyomtatható bizonylat, csak az értéke nincs figyelembe véve.
Partner adatok
Akkor jelenik meg e rész, ha meg kell, vagy meg lehet megadni partner adatokat. A
partner adatok a Partnerek: Vevő-Szállító törzsben vannak, innen választhatunk (új tételt
is bevihetünk kontírozás közben) a rögzítés során.
|
Kód
|
a vevő, vagy szállító, esetleg partner kódja, e rendszerben ez egy
maximum 8 jegyű karakter sorozat (számok).
|
|
Név
|
a vevő, vagy szállító, esetleg partner neve.
|
|
Fizetési határidő
|
megterhelésnél kötelező kitölteni, különben csak hasznos, például
a vevő fizet, akkor nem kötelező, ilyenkor megegyezik a teljesítési
dátummal.
|
|
Számlaszám
|
40 karakteres tetszőleges szöveg, a hivatkozott számla száma, ami
a banki átutalásnál a hivatkozási szám és a program is ez alapján
fogja párosítani a számlát. Ez megegyezhet a Bizonylatszámmal.
Ha pl. megterheltük a vevőt, de nem bankon keresztül fizet, hanem
a házipénztárban KP-ben fizeti ki tartozását, akkor a
Bizonylatszám a generált házipénztár Bizonylatszámát
tartalmazza, míg a partner adatoknál a Számlaszámban a
kibocsátott számlánk Számlaszáma van.
|
|
Irsz, Város, Utca,
Adószám
|
a partner, vagy vevő-szállító törzsből. Nem rögzíthető, csak a
vágólapra tehető.
|
Tétel adatok (Tartozik – Követel)
E részben a tartozik és a követel oldalon is egy-egy táblázatot találunk, fejlécében a
tételek összesenjeivel, míg középen a Séma választásához egy lenyíló ablak és egy Érték
gomb. Ebben a lenyitható táblázatban az aktuális naplóhoz tartozó sémák közül
választhatjuk ki a megfelelőt, ahol a séma kódjai és megnevezései láthatók. A séma
alkalmazásával történő adatbevitel során elegendő a fej adatokat kitölteni és sémát
választani, majd az Érték gombot megnyomva megadni a számla értékét. Ekkor az érték
szétosztásra kerül a séma alapján, azaz a tartozik és követel tételek automatikusan
kitöltődnek a megfelelő értékekkel. A forgalmi tételek természetesen az adatbázisba való
mentésig szabadon változtathatóak.
A tartozik, követel oldalon lévő táblázat soraiban a főkönyv, és az ehhez tartozó érték
nem szorul magyarázatra, az adóalap mezőnek csak analitikus áfa esetén van szerepe
(más színnel is jelölve), a költséghely, munkaszám is eltérő színű, attól függően, hogy a
sorukban szereplő főkönyvi számhoz a Számlatükör törzsben milyen előírás van beállítva
ezekre az utókalkulációs kódokra, azaz kell/lehet/nem kell megadni. A tétel adatokat
lehet helyben a gridben is módosítani, de a Módosítás gombra megjelenik egy külön
ablak, amiben kényelmesebben dolgozhatunk.
A Tartozik/Követel oldal nyomógombjai:
|
Új tétel
|
Új tételt vesz fel (gyorsítóbillentyű: Ctrl+Ins)
|
|
Módosítás
|
Módosítja a megjelölt tételt (gyorsítóbillentyű: DblClick)
|
|
Tételtörlés
|
Kitörli a megjelölt tételt (gyorsítóbillentyű: Ctrl+Del)
|
|
Egyenleg
|
Az aktuális sor főkönyvi egyenlegét megmutatja egy feljövő ablakban.
|
Költségnemi bontások
A költségnemi bontás alatt azt kell érteni, hogy amikor egy számlában valamelyik oldalra
egy olyan főkönyvi számot kontírozunk, aminél a Számlatükör törzsben a bontás
mezőben be van jegyezve a bontandó jele (B), akkor a megfelelő oldalon megnyílik egy
újabb táblázat, ahol a bontásokat kell megadni. A bontásokban csak olyan főkönyvi
számot alkalmazhatunk, ahol a Számlatükör törzsben a bontás mezőben be van jegyezve
az erre bontunk jele (E) és az itt kontírozott tételek összege meg kell egyezzen a bontott
értékkel. Például a 66 -os főkönyvi számot bontjuk az 511, 512, 513 -as számlákra. A
program a bontásokat egy külön táblában tárolja, ezekről listát lehet készíteni
Költségfelosztás, valamint automatikusan lehet átvezetni a forgalomba Költségnemi
átvezetés.
A program ezt tetszőleges főkönyvi számokkal el tudja végezni, a példában említettek és
maga az elnevezés sem jelent megkötést. A lényeg a rögzítés közbeni megbontás és külön
tárolás, az átvezetés és listázás - mint lehetőség.
Költségnemi bontások nyomógombjai:
|
Bevisz
|
Új ktgnemi tételt vesz fel (gyorsítóbillentyű: Ctrl+Ins)
|
|
Módosít
|
Módosítja a megjelölt tételt (gyorsítóbillentyű: DblClick)
|
|
Töröl
|
Kitörli a megjelölt tételt (gyorsítóbillentyű: Ctrl+Del)
|
Vezérlő gombok
Az alsó részben található vezérlő gombok a teljes űrlapra, az itt folyó munkára
vonatkoznak.
|
Ment
|
Számla mentése gomb
|
|
Új számla
|
Új számla bevitele gomb
|
|
Új Napló+Számla
|
Új Naplósorban új számla bevitele gomb
|
|
Módosít
|
Számla módosítása gomb
|
|
Töröl
|
Számla eltávolítása gomb
|
|
Mégsem/Frissít
|
Eredeti adat visszaállítása gomb
|
|
Tallózó
|
Vissza a tallózóba gomb
|
|
Bezár
|
Akciót bezáró gomb
|
Ment gombra újra ellenőrzi a program a kontírozást és ha nincs hiba, akkor az
adatbázisba menti a bevitelt, módosítást. Aktív, ha bevitel/módosítás módban vagyunk.
Gyorsítóbillentyű: Ctrl+S
Új számla gombra a megjelenített naplókód+naplósorszám alá új számlát (kontírozást)
vihetünk be. Aktív, ha nem vagyunk bevitel/módosítás módban. Gyorsítóbillentyű: Ctrl+I
Új NaplóSor+Számla gombra naplókód+következő naplósorszám alá új számlát vihetünk
be. Aktív, ha nem vagyunk bevitel/módosítás módban. Gyorsítóbillentyű: Ctrl+N
Módosít gomb hatására módosítjuk a megjelenített számlát. Aktív, ha nem vagyunk
bevitel/módosítás módban. Gyorsítóbillentyű: Ctrl+U
Töröl gombbal törölhetjük a megjelenített számlát. Aktív, ha nem vagyunk
bevitel/módosítás módban. Gyorsítóbillentyű: Ctrl+D
Mégsem/Frissít gomb hatására a megkezdett rögzítésünk (ha volt) félbeszakad és a
program frissíti az adatokat a Tallózó szerint. Aktív, ha bevitel/módosítás módban
vagyunk. Gyorsítóbillentyű: Ctrl+R
Tallózó gombra a Tallózóba kerülünk. Aktív, ha nem vagyunk bevitel/módosítás
módban. Gyorsítóbillentyű: Ctrl+T
Bezár gomb a megnyitott menühöz tartozó fő lapot zárja be (itt is kérdez a program, ha
volt megkezdett rögzítésünk). Mindig aktív. Gyorsítóbillentyű: Ctrl+Z
.
|
Könyvelés
|
Kettős könyvelés 1.6 © GalaSoft
|
|
