Cash flow kimutatás paraméterei Kettős könyvelés 1.6 © GalaSoft

A Cash flow kimutatás paraméterezése akciót elindítva a fő ablak munkaszegmensében megjelenő felületen tallózhatunk a meglévő cash flow kimutatásokat leíró sorok között. Az a cél, hogy ne csak egyetlen cash flow kimutatást tudjunk készíteni, hanem amennyinek a definíciója itt megtalálható.

A kimutatás viszonylag egyszerű szerkezetű, azaz a sorok általában egy azonosító, majd egy szöveg után egy, vagy két adatot tartalmaznak, ami a sorhoz tartozó megfelelően gyűjtött, vagy számított érték. Nos a paraméteres leírásban éppen ezeknek a definiálása történik.

Egy ilyen kimutatás leírását egy általunk megadható kóddal azonosítjuk, azaz ezt a kódot tartalmazzák a leíró sorok és ez alapján készül majd el a kimutatás lista, ha a lista indításakor ezt a kódot választjuk ki.

sortípus: A - adatsor, a - nem látható adatsor , O - összegsor, C - címsor, U - üres sor, S - bekezdés szöveg, L – lapdobás, ’-’ - elválasztó felülvonal, ’_’ - elválasztó alulvonal

érték gyűjtési módja: tartományok leíró 1 gyűjtési módja: üres, +, -, t, k, T, K lehet

érték gyűjtési módja: tartományok leíró 2 gyűjtési módja: üres, +, -, t, k, T, K lehet

Címsorból csak egy lehet, sorszáma mindig nulla (0). Az érték gyűjtési módja a tartományleíróban szereplőkre vonatkozik, jelentése a következő:

+ jel esetén az érték = sum(tartozik) - sum(követel), vagyis a tartományleíróban megadottaknak megfelelő főkönyvi számokra kontírozott értékeknek olyan egyenlege, ahol a tartozik pluszként, a követel mínuszként van figyelembe véve.

- jel esetén az érték = sum(követel) - sum(tartozik), vagyis a tartományleíróban megadottaknak megfelelő főkönyvi számokra kontírozott értékeknek olyan egyenlege, ahol a követel pluszként, a tartozik mínuszként van figyelembe véve.

t jel esetén az érték = sum(tartozik), vagyis a tartományleíróban megadottaknak megfelelő főkönyvi számokra kontírozott értékek közül csak a tartozik oldalt gyűjti.

k jel esetén az érték = sum(követel), vagyis a tartományleíróban megadottaknak megfelelő főkönyvi számokra kontírozott értékek közül csak a követel oldalt gyűjti.

T jel esetén az érték = max(0, sum(tartozik) - sum(követel)), vagyis a tartományleíróban megadottaknak megfelelő főkönyvi számokra kontírozott értékeknek olyan egyenlege, ahol a tartozik pluszként, a követel mínuszként van figyelembe véve, de csak ha az egyenleg pozitív lesz.

K jel esetén az érték = max(0, sum(követel) - sum(tartozik)), vagyis a tartományleíróban megadottaknak megfelelő főkönyvi számokra kontírozott értékeknek olyan egyenlege, ahol a követel pluszként, a tartozik mínuszként van figyelembe véve, de csak ha az egyenleg pozitív lesz.

A tartományok leíró összegsor (sortípus O) estén a sor jele kódokból képzett képletet tartalmazza (például: 5. - 6. - (7. + 8.) - 9.), ahol általában csak összegzések, kivonások kellenek. Figyelni kell a sorjel pontos megadására, mert a például 3. is lehet sorjel (3-as szám és utána egy pont).

Ha pedig adatsorról (sortípus A,a) van szó, akkor valódi tartományleírásról beszélhetünk, mert ilyenkor az egyes főkönyvi számok tartományait adhatjuk meg itt, vesszővel elválasztva egymástól. Egy ilyen elem, tag, tartomány lehet tól-ig határ, ha két főkönyvi szám között kötőjel van, vagy állhat egyetlen főkönyvi számból. Például: 2-3, 4, 511-512 jelentése a teljes 2-es és 3-as és 4-es számlaosztály, valamint az 511-től az 5129999999 számlákig.

És miért szerepel kettő darab érték gyűjtési módja és tartományleíró? A válasz az, hogy hátha olyanra is szükség lesz, amikor egyetlen értékbe nemcsak egyféle módon kell kigyűjteni adatokat. Amíg ilyenre nincs szükség, addig a 2. rész üresen marad, illetve folytatható benne a leírás, ha esetleg nem fért volna ki.

A program felkészült arra, hogy bonyolultabb képletet is meg lehessen adni, így többféle operációs jelet, relációt, függvényeket is megadhatunk. Azt kell csak figyelembe venni, hogy tizedespontot tartalmazó számot ne adjunk (ehelyett például egész törtet írhatunk), mert ilyen sorjelet nagy előszeretettel szoktak alkalmazni a nyomtatványkészítők.

A képletben használható operációs jelek: (" is ", " is not ", " and ", " or ", " not ", ",", "(", ")", "[", "]", "+", "-", "*", "**", "/", "//", "%", "<<", ">>", "&", "|", "^", "~", "<", ">", "<=", ">=", "==", "!=", "<>")

A képletben használható fügvények: ("lt(a, b)", "le(a, b)", "eq(a, b)", "ne(a, b)", "ge(a, b)", "gt(a, b)", "not_(o)", "abs(o)", "add(a, b)", "and_(a, b)", "div(a, b)", "inv(o)", "invert(o)", "lshift(a, b)", "mod(a, b)", "mul(a, b)", "neg(o)", "or_(a, b)", "pow(a, b)", "rshift(a, b)", "sub(a, b)", "xor(a, b)", "abs(x)", "bool([x])", "cmp(x,y)", "float([x])", "int([x])", "long([x])", "max(s[, args...])", "min(s[, args...])", "round(x[, n])")